Rászánom az időt, mondom, közben pedig azon pörgetem az agyam, hogy na, abból milyen kevés is van. 57 éves vagyok, úgy gondolom, felnőtt, érett személyiség, tudatában annak, hogy immár jócskán a lemez B oldala forog. Ott is valahol a harmadik dalnál járhatok már, tehát amiből a legkevesebb van, az az idő. Hajtana az ösztön, hogy READ MORE