Nem vagyok túl nagy halloween rajongó, bár ebben az ünnepben is megvan az a szegmens, ami engem lázba hoz. Ez pedig nem, nem a töklámpa faragás, hanem a régi idők változatos és ijesztő halloween kosztümjeinek világa. Emellett szeretem a jó krimiket, thrillereket, sőt olykor a horrorfilmeket is. Ezért nem csoda, ha viszonylag könnyen magukkal ragadnak a különleges, hátborzongató, ijesztő jelenetek, figurák, halloween idején is. Tudom, hogy ugyan Magyarországon csak az elmúlt években lett népszerű a halloween a maga „nyugati” formájában, mondván, elég, ha nálunk a Mindenszenteket ünnepeljük halloween másnapján. Viszont ami miatt zseniális ez az egyébként ősi ünnep, az az, hogy egyértelműen segít – én úgy szoktam fogalmazni – biztonságosan borzongani és tudatosítani, hogy a halál az élet része és nem kell tőle félni.
Nézzük, honnan ered a félelmetes maszkok, kosztümök tradíciója halloweenkor.
A halloween a világ egyik legrégebbi ünnepe, eredete a samhain ősi kelta fesztiválra tekint vissza, amelyet a napisten tiszteletére rendeztek. A 2000 éve élt kelták november 1-jén tartották az újévet, így halloweenkor, az újév előestéjén egyszerre ünnepelték a mezőgazdasági munkák végét és a betakarításokat, valamint az új esztendő eljövetelét is. Ez az éjszaka jelentette a sötétség kezdetét is: úgy hitték, a napisten ilyenkor a halál és a sötétség istenének fogságába kerül. Ilyenkor átjárhatóvá válik a túlvilág és az élők világa közötti határ – ezért azoknak a lelke, akik abban az évben hunytak el, ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába, de a túlvilági lények is visszatérhetnek az élők közé.
Az ünnephez kapcsolódó rituáléknak így kettős szerepe volt: az elhunyt szerettek túlvilágra segítése különböző áldozatokkal, gyertyákkal, illetve az ártó szellemek távol tartása jelmezekkel és füsttel. Halloween éjszakáján jóindulatú és csínytevő szellemek barangoltak szabadon, akiknek tettei izgalmas kísértettörténetek alapjául szolgáltak.
A halloweeni kosztümök eredete a kelta druidák szertartásainak résztvevőire vezethető vissza, akik állatfejeket és bőröket viseltek bizonyos állatok erejének megszerzéséhez. A kosztümöket az ünneplők arra is felhasználták, hogy ne ismerjék fel őket a pogány fesztiválokon, illetve, hogy személyiséget válthassanak és ezáltal kommunikálhassanak a túlvilággal.
Ez a nap a félelem napja is volt. Néhányan hamar felismerték, hogy a fekete humort, vagy éppen rosszakaratot remekül lehet álcázni és ráfogni szellemekre, boszorkányokra: ezért büntetlenül tudtak (rossz) tréfákat űzni társaikkal.
Halloweenkor lehetőség nyílik a halál és élet közötti átmenet misztikumának átélésére a különböző népszokásoknak köszönhetően. A halál az élet része és a halloweeni dekorációk, jelmezek a halállal szembeni félelmeinket testesítik meg, ezáltal megkönnyítik a szembenézést velük.
Nem utolsó sorban a félelem, izgalom vagy ijedtség, amit a halloweeni hangulat vált ki belőlünk egyúttal jó adag adrenalinlökettel is jár, ez pedig eufórikus állapotot idézhet elő. Ki ne szeretne hát így biztonságosan borzongani?
