Most léptél a változókorba? Vagy már jócskán benne vagy, mint én? Hát, bizony ez az én menopauzám…és ezt nem azért mondom, mert irigylem bárkitől is, csak arra szeretnék rávilágítani, hogy minden nő másképp éli meg a változókort, így tuti jótanácsok, receptek, megoldások az (esetleges) tünetek enyhítésére még talán orvosilag sincsenek. Azért ne csüggedj, mert persze vannak alapvetések, testi, hormonális, pszichés folyamatok, amelyekről többszörösen igazoltan állíthatjuk, hogy vannak, de ezekről legalább annyira lehet általánosan vagy szubjektíven is nyilatkozni, mint a „vállaljunk-e gyereket”, „hogyan szüljünk”, „társsal vagy szingliként éljünk”, „váljunk-e és ha igen, hogyan tegyük ezt szépen” típusú kérdésekben.
Most, hogy már igencsak benne vagyok a változókorban, elhatároztam, hogy mindent megteszek azért, hogy leválasszam magam az orvosi leletekről, általános véleményekről és össz-női tapasztalatokról, megengedve magamnak, hogy minél tisztábban személyes élményként lássam és éljem át ezt az állapotot.
Az út elején, pár évvel ezelőtt, borzasztóan stresszeltem, hogy meg tudom-e magyarázni, le tudom-e megfelelően írni, hogy mit élek át, mit is érzek. Mások tapasztalatait, véleményét, átéléseit gyűjtöttem, hogy legalább egy kicsit igazolni tudjam azt a tanácstalanságot, nyugtalanságot, ami úrrá lett rajtam az ismeretlen megtapasztalása során. Féltem. Nem volt jó a kiszámíthatatlanság, a tervezhetetlenség. Én, a feladat orientált, aki projektként kezelek sok dolgot az életemben, aminek van eleje, közepe, vége, vannak ellenőrző pontok, visszacsatolás, utánkövetés is, nem tudtam mit kezdeni ezzel az állandóan változó, kontrollálhatatlan kihívás halmazzal. Alakítani kellett magamat, az elvárásaimat, a szemléletemet. Mostmár benne vagyok a posztmenopauzában, hip-hop, ez is bekövetkezett. Nincs vége tudom, de menet közben felvérteztem magam pár dologgal, ami kitarthat – akár életem végéig is. Íme, hátha ad neked is némi inspirációt:
- tényleg nincs két egyforma menopauza, tehát nem baj, ha jobban vagy/rosszabbul vagy, mint a többiek
- azt mondják, pszichés változásokon mehetsz keresztül – valójában az elméd alkalmazkodik a változás könnyebb elviseléséhez, itt-ott alakít a nem működő beidegződéseiden (ami jó)
- megváltozhat az értékrended – tisztábban látod, mi fontos és mi nem az életedben. Az egészség és teljességérzés felszáguld az első helyre.
- oldódik rengeteg gátlás és görcs – mert nincs papírforma, nincs összehasonlítási alap, nem vagy már a középpontban sem
- a káosz kellős közepén is igyekezz elsősorban magadra hallgatni – ha így teszel, kialakul (vagy felerősödik) a saját magadba és a megérzéseidbe vetett bizalom
- ettől függetlenül mindig legyen valaki, akiben megbízol, aki tudásával, tapasztalatával objektív tükröt tart eléd és segít, ha kell (pl. orvos)
- a tested mindenképpen változni fog, akár szedsz hormont, akár nem – ne légy frusztrált ettől, tarts ki az egészséges életmód mellett!
- beszélj erről – tudom, „ciki”, meg még mindig tabutéma, de az emberek egész addig át fognak rajtad és a tüneteiden nézni, amíg nem beszélünk erről elég sokan!
(Készült a Menopauza Világnapja alkalmából.)
