életmód

Miért jó a súlyzós edzés 50 fölött?

Mindig is nagy vágyam volt, hogy végre rendszeresen, többé kevésbé lelkesen tudjak mozogni, sportolni. Ezt eddig életem során csak időszakosan sikerült megvalósítanom, mindig valami elvette a kedvem, valami közbejött, vagy egyszerűen csak ráuntam a dologra.

Ennek ellenére nem adtam fel és kitartok amellett, hogy sohasem késő megtalálni azt a mozgásformát, ami kielégít és tartósan tudjuk csinálni. Mert ugye a “mi a legjobb mozgásforma” kérdésre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy “az, amit szívesen és fenntartható módon, rendszeresen csinálsz”. Többféle sportot is kipróbáltam már, a lelkesedésem azonban sosem volt túl tartós. Fiatalabb koromban többször is nekifutottam a súlyzós edzéseknek, a testépítésnek is, és akkoriban elég gyorsan értem is el eredményt az erőfeszítéseimnek köszönhetően. Emlékeim szerint elég lelkes is voltam. Viszont mindig volt valami életesemény, ami közbeszólt, aztán valahogy a divatból is kiment ez a fajta mozgás, így abbahagytam a súlyemelést.

Nemrégiben történt viszont, hogy szembesülnöm kellett azzal, milyen gyenge is az izomzatom. Egyszer fel akartam lépni egy alig csípőmagasságú emelvényre, de visszahuppantam a talajra. Először azt hittem, hogy megszédültem, vagy megcsúszott a lábam az emelvény szélén, de a párom azonnal kimondta a valós okot: gyenge a comb- és csípőizmom, nem bírt felemelni ilyen magasságba. Eldöntöttem, ez így nem maradhat, hiába a sok gyaloglás, úgy tűnik ez nem elég, célzottan kell az izmokat edzeni.

Fotó: Kelly Sikkema/Unsplash

Sokáig gondolni sem mertem arra, hogy újra elmenjek a konditerembe, inkább gerinctornával, pilatesszel próbálkoztam – ami persze nagyon hasznos volt – de alatta maradt az ingerküszöbömnek. Aztán mégis rászántam magam: megpróbálom a súlyzós edzéseket lesz, ami lesz…amolyan lájtosan először, óvatosan, kimérten, hiszen – gondoltam – nem való ez már nekem, meg biztos összesúgnak a termi nagyfiúk a hátam mögött. Saját edzéstervet alakítottam ki magamnak korábbi tapasztalataimból kiindulva, mert hiszem, hogy edzésterv nélkül nem lehet nekivágni az ilyesminek és heti háromszor rendszeresen „lejártam” a terembe. Egészen addig, amíg a járvány közbe nem szólt. Az életmódváltásom részeként elengedhetetlen volt, hogy folytassam izmaim erősítését/építését, így beszereztem otthonra is pár szett súlyzót és erősítő gumiszalagot. Sőt, mostanság a saját testsúlyos edzéssel (calisthenics) is próbálkozom, persze nagyon kezdő szinten. Ehhez legalább 10 kilótól meg kellene szabadulnom, hogy igazán haladni is tudjak.

Túl a személyes lelkesedésen, nézzük miért nem késő, sőt miért kifejezetten jó, ha valaki 50 fölött, nőként ezt a mozgásformát választja.

  1. Az izomépítés áldásos hatásai kortól függetlenek – az izomzat erőben tart minket, kalóriát éget, segít fenntartani a súlyunkat, és hozzájárul az egyensúlyunk megtartásához, a csontjaink szilárdságához. Az izomtömegünk 50 éves kor felett rohamosan csökken, önmagában ezért már érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni a tömegnövelésre, minél többet használni és terhelni izmunkat. Az izomtömeg növekedése tulajdonképpen válaszreakció a szervezet részéről az elvégzett gyakorlatokra. Ha az izmaid nem képesek elvégezni a feladatot, amit rájuk osztasz, a szervezet gondoskodik arról, hogy az izmok teherbíró képességét növelje. Minden korban, és ez alól az egészen idős kor sem kivétel. Tehát sohasem késő elkezdeni!
  2. 50 fölött több türelem kell az erős és izmos test megszerzéséhez, de megéri – a növekvő életkor velejárója, hogy sokminden lelassul az emberi szervezetben, így az izmok kialakulása is. Az izomfejlesztés több időt vesz igénybe, lassabban regenerálódnak az izmok, az ízületek egy-egy megterhelőbb edzés után, így jobb, ha mindig tartunk egy-két nap szünetet az edzések között.
  3. Az izomtömegnövelő edzések kiválóan gyorsítják a lassuló anyagcserét, égetik a zsírt, erősítik a csontokat és csökkentik a krónikus betegségek kialakulásának esélyét, vagy akár gyógyíthatják is a már kialakult betegségeket.
  4. Erős izmokkal tovább használhatjuk a testünket a megszokott módon: nem kényszerülünk tolószékbe egészen idős korunkra, el tudjuk kísérni a családunkat kirándulásokon, utazásokon anélkül, hogy miattunk kelljen visszafogni a tempót, sokáig maradhatunk önállóak, önellátóak és élvezhetjük az élet kínálta megannyi örömöt.

Ne felejtsük el: a nő és a teste csoda. Minden életkorban.

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *