életmód
Mentális egészség változókorban és idős korban – interjú

Mentális egészség változókorban és idős korban – interjú

Legtöbbször készpénznek vesszük, hogy a kor előrehaladtával mentális képességeink is romlanak, beletörődünk, hogy a menopauza együtt jár a feledékenység, a figyelemzavar, a szellemi lassulás megjelenésével, idősebbeknél pedig a demencia, az Alzheimer kór szedik áldozataikat. Őszintén szólva én is azt hittem, hogy nem nagyon tudunk mit tenni, nem voltam benne biztos, hogy ez a folyamat megelőzhető, sőt, akár visszafordítható is lehet, amíg nem hallottam azokról a biztató megoldásokról, amelyekkel Dr. Bohács Krisztina, intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ vezetője ismertetett meg. Krisztinával az intézmény budapesti központjában találkoztam.

Mivel foglalkozik a GEM Tanulási Központ?

Tanulási nehézséggel élő gyerekekkel és felnőttekkel foglalkozunk, szoktuk mondani, hogy 6 éves kortól 106 éves korig fogadunk klienseket. De nemcsak tanulási zavarral élőket, hanem tehetséges gyerekeket és felnőtteket is kezelünk. Sok változókorban, vagy annak környékén járó hölgy is keres bennünket, mert munkamemória- illetve koncentrálási zavarokra, hangulatingadozásra, depresszióra panaszkodnak. Foglalkozunk szeniorokkal is, 60 fölött, akik szeretnének intellektuálisan jó bőrben maradni. Azok is nagyon tudatosan keresnek bennünket a megoldás érdekében, akiknek a családjában volt demencia vagy Alzheimer kór. Foglalkozunk ADHD-s (figyelem- és hiperaktivitás zavarral élő) gyerekekkel és felnőttekkel is, ahol nagy gondok vannak az érzelmi szabályozásban is, valamint magasan funkcionáló autizmussal élőkkel is.

Mi vezette Krisztinát ehhez a szakmához?

Izraelben tanultam Reuven Feuerstein professzor mentori segítségével, aki egy varázslatos egyéniségű ortodox zsidó pszichológus volt, Jean Piaget világhírű gyerekpszichológus tanítványa. Ő mondta, hogy az agyunk sokkal rugalmasabb, mint az izmaink és, hogy az IQ csak azt mutatja, hogy egy gyerek mit tanult és nem azt, hogy mit képes megtanulni. Férjemmel nagyon erős élet-elhívást éreztünk, hogy olyan embereken segítsünk, akiknek az agyában valamilyen eltérés van. Mindig azt kerestük, hogy mi legyen az a mentális, kognitív program, ami szigorú kutatásoknak alávetett, ahol a hatásvizsgálatok is nagyon eredményesek és ami a leggyorsabb eredményt tudja nyújtani a páciensnek. Így jutottunk el végül az amerikai Gibson Institute-hoz, ahol megismerkedtünk az úgynevezett BrainRx programmal, ami jelenleg a világ legütőképesebb, fenntartható változást eredményező programja.

Férjemmel egyébként egy személyes tragédia folytán kerültünk bele ebbe a kognitív, agykutatási tevékenységbe: fiúnk ADHD-val, autizmussal, értelmi sérüléssel érkezett. Tulajdonképpen egy nagyon személyes traumát fordítottunk át pozitívba, eleinte nem is annyira tudatosan, csak a segítséget keresve. Kognitív klinikánkban, ami mint egészségügyi intézmény működik, válogatott izraeli, norvég és amerikai terápiás rendszerekkel dolgozunk gyerekek, fiatalok kezelésére.

Tegyük kicsit tisztába az alapokat: hogyan is dolgozik az agyunk? Mi a különbség például az intelligencia és a kognitív képességek között?

Az intellektusunknak két nagy oldala létezik: az egyiket nevezik fluid, azaz folyékony intelligenciának, amit azért hívnak így, mert mindenhová “befolyik”, például egy barátság fenntartásába, a házassági kapcsolat szabályozásába, intellektuális és érzelmi életünkbe egyaránt. Az intellektusunk másik oldala a kristályos intelligencia, ami valójában a tartalmi tudás, a tartalmi összefüggések értése.

Hét nagy feldolgozó rendszer tartozik a fluid intelligenciához, amelyeket kulcs kognitív képességeknek is nevezünk. Az érzékszervekből az észlelés ezen a hét kulcs képesség rendszeren megy át, amelyekkel a mi programunk is dolgozik. Ezek a figyelmi klaszter, a munkamemória, a feldolgozási sebesség, a rövid- és hosszútávú memória, a logikai gondolkodás, az auditív- és a vizuális feldolgozás.

40 éves korunk után, tehát a változókorban lévő nők esetében egyértelműen a munkamemória kezd el nagy ütemben romlani. A munkamemória ellenőrzésére jó példa, hogy egy telefonszámot meg tudok-e első olvasásra úgy jegyezni, hogy legalább addig bent marad az agyamban a szám, amíg bepötyögöm a telefonba. Vagy ugyancsak ez a képesség kell ahhoz, hogy minden gond nélkül tudjak memorizálni egy 16 elemű bevásárló listát.

A következő kulcs kognitív képesség a feldolgozási sebesség, amely azt mutatja, hogy a neuronok milyen sebességgel adják át az ingerületet egymásnak. Idős korban lelassult feldolgozás jellemző, amely a beszédben is megmutatkozhat. A feldolgozási sebességnek nagyobb jelentősége van a mentális egészségünkben, mint eddig gondoltuk, éppen ezért a BrainRx programban egy metronóm ütemére kell a különböző feladatokat végezni, amellyel jelentős javulás érhető el ezen a területen.

Egy másik változókorban, illetve az időskorral hanyatlásnak induló képesség az auditív feldolgozás, amely az emberi beszédnek, hangoknak a feldolgozását jelenti. Különösen azoknak a hangoknak az érzékelése tud eltompulni, amelyeknek a képzési helye ugyanaz. Fontos azt látni, hogy ez nem fül-orr-gégészeti és nem is audiológiai rendellenesség, hanem ún. agyi huzalozási kérdés. Erre példa az, hogy egy idősebb ember a neki elmondottakból gyakran kevesebbet vesz ki, kevesebbet ért, alulhuzalozottség van az agyban, amitől a beszédértés romlik.

Ez a jelenség mutatkozhat figyelemzavarként, fókuszproblémaként változókorban, de valójában nem erről van szó, hanem hallási feldolgozási zavarról, munkamemória romlásról. Ezért lenne fontos a mérés, tesztelés ebben a korban.

El kell-e fogadni az állapotromlást, mint az élet velejáróját? Mit tudunk tenni saját erőforrásból?

Van helye az intellektuális stimulációnak és többféle kognitív programnak is a változókorban, idősebb korban, mert ez óriási mértékben tudja az életminőséget javítani.

Számos jelentős kutatás igazolja, hogy az életmódnak is fontos szerepe van a romlás megakadályozásában, a kognitív képességek javításában. “Az vagy, amit megeszel” elv alapján például az étrend elsőszámú fontossággal bír, mivel a neurotranszmitterek (agyi ingerület átvivő anyagok, mint a dopamin, szerotonin, noradrenalin stb.) 80%-a a bélrendszerben képződik. A kiegyensúlyozott mediterrán étrend az, ami leginkább ajánlott, zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban és halakban, jó zsírokban gazdag táplálkozás javasolt. Amennyire lehet a cukroktól és a finomított szénhidrátoktól, nem teljes kiörlésű gabonáktól tartózkodni kell, mert ezek nincsenek jó hatással az agyra. A színes zöldségek és gyümölcsök gazdagok luteinben és zeaxanthinban, amelyek bizonyítottan jó hatással vannak a kognitív funkciókra 65 év fölöttieknél is.

Vizsgálták a sport hatását is az agyi funkciókra és azt találták, hogy elsősorban az aerob, tehát a pulzust jelentősebben megemelő, pl. aerobic jellegű mozgásnak van nagy hatása a kognitív képességekre. Idős korban nagy jelentősége van egy fehérjének, az ún. BDNF-nek az új idegsejtek születésében, és a már meglévők közötti kapcsolat segítésében. A rendszeres, intenzív testmozgás növeli a BDNF szintet is. Legalább háromszor 40 percet kellene ilyen aerob mozgást végezni hetente, hogy az agy kondícióját is megőrizzük, vagy akár javítsuk a mentális teljesítményt.

Véleményem szerint az intellektuális stimulációval nem szabad leállni. Amikor tanulunk, neuroplaszticitásról van szó, az agyat újra és újra rugalmassá tesszük. 40 és 60 éves korunk között ha például csak a klasszikus népbetegségek, mint a kardiovaszkuláris problémák és a diabétesz kialakulását próbáljuk életmóddal preventíve megakadályozni, máris csökkenthetjük az Alzheimer kór és más mentális betegségek kialakulásának kockázatát.

Kognitív stimuláció lehet például új nyelv tanulása, rendszeres, napi szintű foglalkozással, könyvek olvasása, új dolgok elsajátítása, olyasmi elkezdése, ami addig nem volt benne az életünkben. Az is jó tesz, ha szellemileg számunkra kihívást jelentő emberek társaságát keressük, például beszélgető körökbe járunk. Az agy bejáratott útjait érdemes új utakkal újra és újra kiegészíteni (új neurális szinapszisokat kialakítani). Napi legalább egy órát kellene olyan tevékenységre fordítani, ami ilyen módon az agyi jólétünket szolgálja.

Sokan vannak vele úgy hatvan évesen, hogy nekik már mindegy, senki nem kéri rajtuk számon a szellemi képességeiket, már nem dolgoznak és a pihenés részeként fogják fel a szellem pihentetését is. Miért csapda ez?

Ott kezdődik, hogy az életben száz százalékos felelősséget kellene vállalnunk magunkért és a tetteinkért. Végül mindig az lesz a fontos, hogy én milyen döntéseket hoztam, mit választottam. Számomra szimpatikus úgy gondolkodni, hogy a bölcsőtől a sírig mindannyian kaptunk valamilyen életfeladatot, amelyet az egyéni tehetségünk, képességeink is szolgálnak. Mindenkinek más az útja és más a végcélja, éppen ezért csak annyi a feladatunk, hogy minden helyzetből a lehető legtöbbet hozzuk ki a lehető legjobb tudásunk szerint.

A menopauzában tehát azt is nagyon fontos tudatosítani, hogy milyen céljaink vannak még. Mit várunk még az élettől? Teljesítettem-e az életfeladatomat? Mi az, ami örömet okoz? Ebből kellene kiindulni, amikor arról beszélünk, hogy milyen fajta intellektuális stimulációt végezzen az illető.

Mit nyújt a BrainRx program az idősebbeknek?

A 7 nagy kognitív képesség 28 éves kor utántól gyengül, de a legmeredekebb esés 50 és 60 év között van. Ezért javasolt ez a program különösen ennek a korosztálynak.

A BrainRx program trénerrel végzett, 95 órás, a 7 kulcs kognitív képességet fejlesztő program, egy intenzív mentális stimuláció, ami számos kedvező hatással bír az idősebbekre is és mentálisan az átlag fölé emeli őket- A program jelentősen növeli a fókuszt, javítja a memóriát, autóvezetésben javulást hoz, munkavégzésben növeli a hatékonyságot és helytállást, nagyobb önbizalmat ad és a közérzetet is javítja, érzelmileg egyensúlyba hoz. Az egész életminőség egy teljesen más dimenzióba kerül, a résztvevők akár (újra) nekifuthatnak az egyetemnek is. Maradandó “áthuzalozás” történik az agyban, ami gyorsabb és hatékonyabb, mint a korábban említett saját erőből történő intellektuális stimuláció. Kicsit olyan ez a 3-4 hónapos beavatkozás az agynak, mint egy vitaminbomba.

Köszönöm az interjút, örülök, hogy rátaláltam erre a lehetőségre magam is.

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *