Az öregség nem olyan nagy buli

…bárki bármit is mond. Annyira bírom azokat a viszonylag fiatal influenszereket, bloggereket, újságírókat, akik megmondják, hogy hogyan kell szépen öregedni. Szépen, lassan, egészségben, örömben. Értem én, hogy az embereket inspirálni kell, elhitetni velük, hogy még kellenek és fő az optimizmus, de amikor az egyszeri néni (lásd pl. én) azt látja, hogy hiába küzd, akkor sem lesz fiatalabb, sőt, az öregedés folyamata megállíthatatlan, nem egyenletes és bizony inkább megterhelő, mint könnyű átmenet valami csodálatos másba, akkor a sok pro-aging, slow-aging, 60 az új 40 nem más, mint frusztráló lózung.

Azt az érzést kelti, hogy te még erre sem vagy képes. Hogy lám-lám, ott vannak a gazdag, jó genetikájú és úgy általában is szerencsés celebek, mint Helen Mirren vagy Sharon Stone, akik „természetesen”, szépen öregszenek, vállalják a korukat, ráncaikat, energikusak, fiatalosak, számítanak. A divatvilág, a munkaerőpiac felvevőkészsége változik, majdhogy nem kapkodnak az érettebb, tapasztaltabb korosztály után. Még az is lehet, hogy vannak országok, de inkább ott is városok, ahol ebben van némi részigazság. Itt, Magyarországon szerencsére nem lehet a nőket ilyesmivel hülyíteni, mert pontosan látják és a bőrükön tapasztalják az ellenkezőjét.

Sokan állítják, hogy még bírnák persze. Simán készek karriert vagy állást változtatni, dolgozni látástól mikulásig nyugdíj után is. De lássuk be, ennek a fő motivációja nem az, hogy „amíg mozgok, addig tudom, hogy élek”, hanem a keserves és méltatlan harc az anyagi bizonytalanság enyhítésére.

Én úgy vagyok vele, hogy amíg tavaly még azt írtam, hogy a súlyzós edzések kifejezetten jók az idősebb korosztály számára egy sor okból kifolyólag, és tény, hogy személyes tapasztalatból szóltam, ma már nem feltétlenül kampányolnék emellett. Nem azért, mert a súlyzós edzések nem jók (mert jók), hanem mert nem bírom már szuflával, így nem is érzem, hogy hiteles lehetek. De mivel tisztában vagyok vele, hogy különben kettétörnék, ezért ha tetszik, ha nem próbálok jógázni, nyújtani hetente párszor és bizony sokszor még az is kifog rajtam. Egyik évről a másikra a változókor változásai és az a plusz egy év elérte azt, hogy már messze nem vagyok olyan energikus mint korábban. Sajnos. És ezen nem változtatnak az influenszerek sem, pláne, ha próbálnak általánosítani, hogy mit is kellene tennünk, hogy is kellene éreznünk.

Mindenki különbözőképpen, más-más ütemben öregszik, de egyszer megöregszik. Amit tehetünk, az az éberség és az erőnkhöz, korlátainkhoz mért erőfeszítés az életminőségünk fenntartására. Vagyis nem ciki fáradtnak, gyengének érezni magunkat, megélni a csontjaink, izületeink fájdalmát, a hőhullámokat, a türelmetlenséget, a derék körfogatának növekedését, a ráncokat. Nem ciki azt felvenni, amiben tényleg kényelmesen és jól érezzük magunkat, és nem ciki elvárni, hogy tisztes nyugdíjunk legyen és igen, hogy lehessen pihennünk. Van egy olyan érzésem, hogy bizonyos kor után már nincs szükségünk mintákra. Elég, ha saját magunkra hallgatunk és élünk, amíg lehet.

 

Kép: saját

7 thoughts on “Az öregség nem olyan nagy buli

  1. Ennek az egesz kampanynak egy oka van: penz. HM „kicsit” nagyobb budzsebol „termeszetesen” szep, mint egy atlagember. ? Meg egy profi fotos barkibol csodalanyt bir varazsolni, plane ha atfuttatja a kepen vmelyik csodaprogramot. Nekunk itt Magyarorszagon az a szerencsenk, hogy nem reklamokon nottunk fel, uh nem hisszuk el a maszlagot. Az ember lanya tartsa rendben magat, de inkabb az egeszsegere koltson, mint kenceficekre.

    1. Egyetértek, és bizony, az egészség egyre inkább prioritássá válik a korral.

  2. Hát bizony, a Teremtő ezt már csak így szerkesztette meg, a földi halandók ezen már nem tudnak változtatni. Leginkább az idősebb korban jelentkező betegségek és fogyatékosságok zavarják az embert, plusz idős korban már a családi tragédiák gyakrabbak. Még szerencse, hogy ha a neuronok túlzott fogyatkozása nem gátol meg bennünket, akkor talán egy kicsit bölcsebbek leszünk.

    1. Igen, a szellemi frissesség fenntartása – ha más nem is – fontos lenne, de persze ez sem csak rajtunk múlik sajnos…

  3. Az öregség elfogadása a fontos mert hiába vagy észben fiatal mikor a csontjaid mást sugallnak 🙂

  4. sajnos minden igaz. hiába tartod magad fitten, az agyad, és a tested nem követi amit te akarsz. soha nem sminkelem, ma sem teszem. de látszik a korom. és a testem is érzi, 62. ennyi. mindenkinek jó egészséget kivánok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük