életmód

Ezeket mondanám 25 évvel ezelőtti énemnek

Pedig már akkor sem voltam kifejezetten csitri. Tulajdonképpen 29 éves koromra már teljesen betagozódtam az unalmas, hétköznapi felnőtt életbe, álmokkal, vágyakkal csak kevés időm maradt foglalkozni, nem is akartam, hiszen túlságosan lekötöttek az egzisztenciális önállósodási törekvések és a családalapítás. Mostani fejjel azért mégis azt mondom, fiatal voltam és ugyan semmit nem bántam meg abból, amit csináltam, vagy amilyen döntéseket hoztam, mégis akad néhány tanács, amit, ha lehetne, megosztanék akkori énemmel. Szinte biztos vagyok benne, hogy egy sor dolog másképp alakult volna és néha eljátszom a gondolattal, hogy ha tehetném, leélnék egy ilyen 2.0-ás verziójú életet is.

Szóval melyek is lennének ezek a tanácsok? (Hogy „jó” tanácsok-e nem tudom, azt sem, hogy akkori énemmel kellően fogékony lettem volna-e rájuk, vagy csak ideges és elutasító, de mondom mégis, mert most értek meg bennem ezek és most látom a jelentőségüket.)

Legyél sokkal, de sokkal bátrabb – szinte mindenben! Mert mi történhet? Attól, ha óvatos vagy, nem fogsz tovább élni, nem feltétlenül leszel egészségesebb, a gyerekeid sem lesznek szükségképpen nagyobb biztonságban. A józan ész nem egyenlő a megfutamodással, a lemondással, a túlzott kockázatkerüléssel. Értelmes mérlegelésre való és az irracionális félelmek beazonosítására és elkergetésére. Igen, maradj Amerikában, ne gyere (még) haza, a szüleid ki fogják bírni nélküled, különösen, ha látják, milyen rátermett vagy! Nyugodtan próbálj ki mindent, amire tényleg vágysz. Legfeljebb nem lesz tartós, felismered, hogy nem kell mégsem. Nem baj: ez nem kudarc, hanem csak tapasztalat.

Élj befelé! Vagyis inkább úgy mondanám, ne élj annyira kifelé, ne érdekeljen annyira más véleménye, mások képzelt vagy valós elvárásai. Nem kell mindenkinek és mindennek megfelelni, nem mindig a divatos irányzatok azok, amik jók neked. Ne a szüleid életét és vágyait éld, mondj nemet, ha kell mindennek és mindenkinek. Nem minden példakép neked való, jobb, ha nincs is egyáltalán. Inkább találd meg saját magad és töltsd meg élettel, amit Te tudsz. Bízz magadban, mert a megérzéseid jók, és már most jók, nem kell ahhoz megöregedni.

Engedd el, ami nem megy – most! Nem kell hosszasan ragaszkodni ideákhoz, szerelmekhez, elképzelésekhez, ha azok nem működnek, vagy nem tesznek boldoggá. Idő- és energia pocsékolás, ráadásul egy sor lehetőségtől is elesel, ami viszont építhet. Nem, nem ő az igazi. Hiába passzoltok asztrológiailag, hiába tetszik, hiába jó vele az ágyban (vagy jó vele beszélgetni stb.), hidd el, nem szeret és nem is fog. Tudom, vannak olyan álmaid, hogy majd írónő leszel és toszkán birtokodon írod a csodás bestsellereket, háttérben ciprusokkal és zöldellő hegyvonulatokkal, melletted kutyád, macskád és papagájod, ja, meg egy jóképű idegen. De nem kell minden részlethez ragaszkodni, hidd el, ha csak egy részét hozod, már boldog lehetsz.

Gondolj öregkorodra: képezz anyagi és lelki- fizikai tartalékokat! Igen, arra is biztatlak, hogy élj szabadon, légy önmagad, de azért ne dugd a fejed a homokba. Egyszer megöregszel és az a tested, ami akkor lesz, az a mostani gondoskodást vagy elhanyagolást fogja visszatükrözni. Hiába nem tudod mit sportolj, mi az, ami neked való, hiába érzed, hogy lusta vagy, vagy nincs energiád ezzel is foglalkozni, hiába vagy vékony és viszonylag fitt, a testmozgásra mindig szakíts időt! Szokd meg, hogy a mozgás a napi rutinod része! Legyenek tartalékaid anyagilag is, fektess be, legyen olyan vagyonod, ami csak a tiéd. Ezt gyarapítsd, de ne legyél a felhalmozás rabja. Nem jó szegényen megöregedni.

Légy nyitottabb az emberek felé! Az emberi kapcsolatoknak értékük van…valamilyen biztosan. Hidd el, az emberek nem csak és kizárólag fárasztóak, nem mindig akarnak kihasználni, néha azért odafigyelnek rád és ki tudja, hátha lesz köztük, akik jó barátok lesznek. Arról nem is beszélve, hogy a kapcsolatoknak lehetnek üzletileg, szakmailag kedvező vonzatai is, tégy azért, hogy azok ebből a szempontból is gyümölcsözőek legyenek!

Van még pár dolog, amire figyelmeztetném magam, most, hogy már látom az eredményt, de ki tudja, lehet, hogy egy csomó dolognak mégis épp így kellett lennie. Ti miket tanácsolnátok fiatalabb éneteknek?

 

One Comment

  • Ildi

    Senkit se akarjál megváltoztatni! Ha nem tudod elfogadni úgy, ahogy van, inkább menekülj!
    Senkit se csapjál be a randiidőponttal! Mindent vissza fogsz kapni, csak többszörösen!
    Ne hagyd ki a közös családi, baráti kiránduládsokat, nyaralásokat! Később ezek az élmények tartanak életben a nehéz időszakokban.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *