Vannak idősebben is szép nők, akikről mindenki tudja, mindenki látja, hogy szépek. Tele vannak velük a magazinok, mutogatják őket, mint követendő példákat, hogy lám-lám, ilyen és ilyen életmódnak, étrendnek, sportnak, stílusnak köszönhetően (még mindig) milyen vonzóak.
Na de mi is számít szépnek 50 fölött? A rövid válaszom, hogy az, ami 20 évesen is: az önazonosság. De ha ez ilyen szimpla lenne, akkor nem írnék erről egy teljes bejegyzést, vagy nem születne a témában megannyi írás. Úgyhogy nézzük csak meg ezt a kérdést kicsit bővebben.
Először is hiába vagyunk önazonosak, ha ez az önnön magunk nem kell senkinek. Sokan állítják, hogy ha magunknak tetszünk, vagy ha rendelkezünk azzal a bizonyos belső szépséggel, akkor (szinte) nem is érdekes, hogy másnak tetszünk-e. Meg aztán mindenkinek más tetszik, tehát ezt már itt most be is fejezhetnénk. De mégis mit mutat a tükör? A külvilág, a partner, az áhított szerelem, az elképzelt álommeló stb. tükre? Mert ugye társadalomban élünk, valahogy minimálisan azért fontos, hogy tetsszünk másoknak is, igaz, embere válogatja, milyen mértékben. Én speciel azok közé tartozom, akiknél a világ nem ekörül forog, úgyhogy bízom benne, hogy tudom ezt a kérdést kicsit a megszokottól eltérő szemszögből is tárgyalni.
Nem vagyok csúnya. Ezt majd’ mindenki állítja. Érdekel ez engem? Hát hogy a fenébe ne. Azért mert hiú vagyok? Talán. De főleg azért, mert lusta vagyok és tudom, így valamelyest, bizonyos szempontból könnyebb dolgom van az életben.
Az olyan kérdések, hogy hogyan lehet szépen öregedni mindig izgattak, de a hangsúly nálam soha nem a fizikai szépségen magán volt, hanem inkább a méltóságon. Ahogy öregszünk, úgy erősödik a külvilág elvárása irányunkban, hogy még véletlenül se tegyük magunkat nevetségessé nem korunkhoz illő fogásokkal, ugyanakkor őrizzük meg fiatalos rugalmasságunkat úgy belsőleg, mint külsőleg.
Ami pofon egyszerű és természetes egy fiatal lánynak, az sokszor komplikált és mesterkélt lesz a mi korunkban, és minden, ami nem természetes, az a szépség ellen hat. Szóval ha ebből indulunk ki, akkor szerintem bizony azok számíthatnak inkább a kortalan szépségre, akiknek sosem volt igazán életük része a túlzásba vitt szépségápolás.
Melyek azok a pillérek, amelyekre egy középkorú nő építhet, hogy szép és vonzó maradjon?
1. Genetika – most megköveztek, de sajnos ennek nagyon nagy szerepe van abban, hogy ki hogyan öregszik. Akinek a felmenői jó külső adottsággal megáldva érték meg az öregkort, azok sokkal inkább számíthatnak arra, hogy maguk is szerencsések lesznek e téren. Nem akarom elkiabálni, de az én nagymamám nagyon szép, kiegyensúlyozott, bölcs idős hölgy volt, akiben élete végéig megmaradt a játékosság, a humor. Egész életében dohányzott, mégsem lett beteg, a bőre mindvégig szép maradt és 94 évet ért meg. Mindig az jár a fejemben, hogy hátha én is…a lábai formáját minden esetre már látom, hogy örököltem, ez is valami.:)
2. Nézzünk gyakran a tükörbe – ez nemcsak abban segít, hogy időben észrevegyük, amikor elkenődött a szemfestékünk, a bőrhibánkról lejött a korrektor, vagy valahogy nagyon hülyén áll a választékunk, mert öntudatlanul és meggondolatlanul beletúrtunk a hajunkba, hanem abban is, hogy szembesítsen aktuális kedélyállapotunkkal és az ebből következő (gyakran negatív) kisugárzásunkkal. Milyen az arckifejezésünk éppen? Én általában akkor pillantok a tükörbe, amikor nem a legjobb kedvemben vagyok…vagy mindig így nézek ki?! Ha így van, gyorsan változtatni kell, mert a leesett arc, szigorúan összeszorított száj, gyilkos tekintet – úristen, néha magamtól is megrémülök! – nem tesz jót a vonzerőnknek. Mosolyogni kell. Tudom, idétlen és szükségtelen is mindig, de nem árt, ha néha, csak az egyensúly helyrebillentése kedvéért megvillantunk egy derűsebb arckifejezést.
3. A kevesebb több – számtalan helyen lehet olvasni, hogy a túlzásba vitt smink, vagy a túlzásba vitt fókusz az aktuális divatra csak árt egy középkorú nő szépségének. Ezt a véleményt én messzemenőkig osztom, ami persze nekem könnyű, mert sosem töltöttem a reggeli sminkeléssel többet 5 percnél, kivéve az esküvőmet, amikor ez mondjuk volt talán 10 perc is. Ami az öltözködésemet illeti, az pedig főleg laza, kényelmes, bevált ruhadarabokból áll – mondjuk ezen tudnék javítani, ha megbarátkoznék végre azzal a pár kiló plusszal, ami rajtam van. Ami igaz az igaz viszont, nincs az a profi, látványos „hogyan sminkeljünk” video vagy termékismertető, ami elcsábítana attól az arcomtól amit megszoktam, amiről tudom, hogy mit várhatok tőle.
4. Próbáljunk ki új dolgokat, praktikákat – attól még, hogy ragaszkodunk a bevált, egyszerű de nagyszerű sminkünkhöz, még számtalan mód van arra, hogy kipróbáljunk új dolgokat. Az újítás, változtatás egyébként is szükséges része a korral történő változásokhoz való alkalmazkodásnak. Ha nem is találjuk annyira fontosnak, hogy a külsőnkön változtassunk, a szokásainkon, hobbinkon, életmódunkon változtathatunk. A változások pedig, az ezzel járó kihívások, az örömök, a más perspektíva, a megnövekedett energia, az új barátságok mind mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, kiegyensúlyozottak legyünk, ezáltal ragyogó, elégedettséget sugárzó külsőre tegyünk szert. Számomra a fotózás és az írás olyan viszonylag újabb tevékenységek, amiknek már látom is a jótékony hatását. Pláne, ha időnként belenézek a tükörbe…:)
